Kanada magyarsága a jövő évben ünnepli bevándorlásának százéves
évfordulóját. 1886-ban érkezett meg az első telepesek kis csoportja Esterházy
Pál vezetésével, s Saskatchewan tartomány déli részén, Esterházán, a mai Kipling
vidékén telepedett le. A kezdeti nehézségeket túlélve, egy évszázad leforgása
alatt több mint 145 ezerre nőtt az itteni magyarok száma, szellemi és nemzeti
hagyományainkat magyar iskolák, felekezetek, társadalmi és kulturális
intézmények őrzik. (1)
A centenáris évet az ünnepi megemlékezések mellett egy virágzásnak
indult szellemi reneszánsz teszi még tartalmasabbá. A közeljövőben jelenik meg
több magyarságismereti munka, köztük Bisztray György hézagpótló monográfiája a
kanadai magyar szépirodalomról (2), Hamrán Aurél interjú-gyűjteménye a Kanadában
élő magyar művészekről, s a kanadai magyar bibliográfiai forrásmunka és a
kanadai magyar írók angol nyelvű antológiája e sorok írója szerkesztésében. (3)
Ez a szellemi megújhodás részben az itt élő magyarság nemzeti
öntudatosságának és alkotói agilitásának tulajdonítható. E sorok írója kiadta a
kanadai nemzetiségi irodalom bibliográfiáját: a harminchárom etnikai csoport
között a magyarok a harmadik helyen állnak, közel négyszáz tétellel, ideértve 38
regényt, 32 elbeszélésgyűjteményt és 42 verseskötetet is.(4) Hasonló
termékenység mutatkozik a tudományos életben is. Egy évtized leforgása alatt
több tucat monográfia, tanulmánygyűjtemény, egyetemi tézis és bibliográfia
látott napvilágot a magyarság bevándorlásáról, történetéről, szociográfiájáról,
s általában kanadai életútjáról.
De sokban hozzájárult a magyar szellem és hagyományok e termékeny
kibontakozásához a kanadai össz-szövetségi kormány kedvező nemzetiségi
politikája is. A hetvenes évek elején hozott kormányhatározat biztosítja Kanada
kétnyelvűségét és plurális kultúráját. E törvénycikk eredményeként az esti
felnőtt és hétvégi magyar iskolák egész sora nyílt meg, hungarika-gyűjtemények
születtek szerte városi és országos könyvtárakban, s a kanadai magyar írók és
tudományos kutatók állami támogatást élveznek műveik kiadásához.(5)
A nemzetközi politikai helyzet kedvező alakulása is sokat segített a
magyar szellemi élet kanadai kifejlődésében. A kanadai és a magyar kormány
intézkedései folytán megindult a két állam közötti kultúrcsere-program, mely
lehetőséget biztosít a tudományos kutatás és alkotó munka közérdekű
kibontakozására. A múlt évben például Kürtös Katalin, hazai egyetemi tanár
kutatta az ottawai Carleton Egyetemen az angol nyelvű kanadai regényirodalom
fejlődését és magyarországi fogadtatását, a jövő évben pedig egy kanadai
avantgard költőcsoport, Könyves Tamással az élen látogat Magyarországra, műveik
bemutatására. Ennek a beszámolónak az a célja, hogy felmérje a Kanadában lévő
magyar könyv- és dokumentumgyűjteményeket, hogy a magyarságkutatás számára
segítséget nyújtson a kanadai könyvtárhasználat módszeres igénybevételéhez. Az
alábbiakban hungarikumaink számszerű felmérését, tárgyi áttekintését és
bibliográfiai elérhetőségét adjuk. A könyvtárhasználat hagyományos módszere
mellett összefoglalót adunk az adatkeresés gépesített formájáról is.
Statisztikai felmérés
A kanadai hungarikumok számszerű felmérésére Dabas Rezső vállalkozott
elsőnek. (6) A Kanadai Magyar Újságban megjelent cikkében (1976) arra a
következtetésre jutott, hogy 18 közkönyvtárban 15.876 magyar nyelvű könyv áll az
olvasók rendelkezésére. (8) Adatgyűjtését megnehezítette az a tény, hogy a
kanadai statisztikai hivatal nem tartja számon az idegen nyelvű
könyvgyűjtemények adatait. Felmérését az illető közkönyvtárak jelentése alapján
végezte, az egyetemi, a két országos könyvtár és a kanadai magyar kultúrházak
hungarikum-gyűjteményei figyelmen kívül hagyásával. Mint az alábbi táblázatból
kitűnik, a torontói városi könyvtár magyar gyűjteménye messze kimagaslik a többi
közül, míg a montreáli és vancouveri közkönyvtárak háttérbe szorulnak:
Város
Magyar
származásúak (1971)
Magyar
nyelvű
könyvek száma
100 magyar
lakosra
eső könyvek száma
Montreál
Ottawa
Oshawa
Torontó
Kitchener
Hamilton
Welland
Niagara Falls
St. Catharines
London
Windsor
Edmonton
Calgary
Lethbridge
Vancouver
Victoria
A fenti felmérés kiegészítéséül én is hasonló adatokat kértem az
említett könyvtáraktól, s az Országos Könyvtár nemzetiségi osztályától, valamint
a nagyobb egyetemi és magyar házak könyvtáraitól. A városi közkönyvtárak magyar
gyűjteményei számszerűleg ma is hasonlóak az 1976-os adatokhoz, ami a könyvtárak
befogadóképességével magyarázható. Kivételt képez a Calgary Városi Könyvtár,
amelynek a magyar gyűjteménye ezerre nőtt egy évtized alatt. Az állomány
frisseségének megőrzése érdekében a közkönyvtárak a kevésbé használt könyveket
kiárusítják és anyagukat újabbakkal egészítik ki az olvasók kereslete alapján. A
városi könyvtárak statikus állapotában az is közrejátszik, hogy a National
Library Of Canada többnyelvű osztálya 4.000-féle magyar könyv 14.000 példányát
,,vándorkönyvtár”-ként helyezi el a városi könyvtárakban. Az elmúlt évben
például 12.000 magyar könyvet kölcsönöztek 16 könyvtárnak. Ezek az adatok,
valamint a könyvhasználat mértéke arányos a hozzánk hasonló létszámú
nemzetiségiekkel, a dánokkal, hollandokkal, lengyelekkel, csehekkel és
szlovákokkal.
A kanadai egyetemi könyvtárak közül a torontói, az albertai, a
manitóbai, s a reginai könyvtáraknak van jelentős hungarikum-gyűjteménye. A
Torontói Egyetemi Tudományos Könyvtár magyar szakos könyvtárost alkalmaz
könyvállománya rendszeres építésére, amely meghaladja a 18.000 kötetet. Ennek
jelentőségét a magyarságkutató számára növeli Béky-Halász Iván
bibliográfia-sorozata, mely tárgyi csoportosításban adatokat szolgáltat a
meglévő magyar tárgyú könyvekről. Az ugyancsak Torontóban levő Magyar Ház Halász
Jánosról elnevezett könyvtára meghaladja a 30 ezer kötetet, a torontói magyar
tanszék pedig 3.000 kötetes gyűjteménnyel szolgálja növendékeit, s a
magyarságkutatókat. Külön felmérés tárgyát képezné az itt lévő magyar
felekezetek, társadalmi és tudományos szervezetek könyvállománya és levéltára,
melyek valóságos kincsesbányát jelentenének a történészek, szociográfusok, írók
számára.
A kanadai könyvtárosokkal történt levelezés arról tanúskodik, hogy a
magyar könyvállományok mérete a helyi hivatalos szervek nemzetiségi
,,hozzáállásától,” de mindenekfelett a környékbeli magyarság szellemi és
kulturális igényeitől függ. Ezzel magyarázható, hogy a torontói városi könyvtár
közel 20.000 kötettel rendelkezik, míg a kétmilliónál is több lakosú Montreál
könyvgyűjteménye a százat sem éri el. El kell ismerni, hogy a montreáli magyarok
évtizedeken át életképes magyar egyházakat, iskolákat, kultúrcsoportokat és
újságokat tartottak fenn, de azt is megvallhatjuk, hogy a kanadai francia
nyelvűek, bár maguk is nemzeti kisebbséget alkotnak, kevesebb gondot fordítottak
az egyéb etnikumok anyanyelvének megőrzésére, mely egyébként is
megkülönböztetett fogékonyságot mutat a domináns angol nyelv és az angol kultúra
iránt. (Ugyanakkor a montreáli könyvtáros levele a helyi magyar olvasók
kiaknázatlan gyarapodási lehetőségeire utal.)
A kanadai magyarság olvasási igényeivel kapcsolatban kedvező
eredményekről szólhatunk. A torontói Metropolitan Library igazgatója azt írja,
hogy könyvkölcsönzésben a magyarok élen járnak valamennyi nemzetiségi csoport
között. ,,1979-ben 9.299 könyvet kölcsönöztek a helyi magyar olvasók. Az elmúlt
évben 11.305 könyvet, nem számítva a hat fiókkönyvtárat, ahonnan 7.000 magyar
könyvet kölcsönöztek ki. A Metropolitan Könyvtár 3.353 könyve - írja J.T.
Parkhill könyvtáros – csaknem háromszor fordult meg egy év alatt az olvasók
kezén.” A Calgary Városi Könyvtár a hetvenes évek közepén kezdte
hungarikum-gyűjteménye kiépítését, ,,s a kereslet fenomenális – írja Annamarie
Meyer -, magyar könyvállományunk ma meghaladja az ezer kötetet.” Linda McElravy
hasonló érdeklődésről számol be Lethbridge könyvtárából. Az ottani magyar
olvasókat csupán a vietnámiak szárnyalják túl könyvhasználatban. A londoni
Delila Deane-Yairi is némi büszkeséggel közli, hogy a helyi könyvtárnak 900
magyar könyve van, s a város 1.200 magyar ajkú lakosa között több száz
rendszeres könyvtárlátogató van.
Tematikai felmérés
A magyar könyvállomány Kanadában két kategóriára osztható: a humán és a
reál tárgyak gyűjteményére. Az előbbi magába foglalja a szépirodalmat és a humán
tárgyak tudományos kiadványait: a történelem, filozófia, néprajz, közoktatás,
politika stb. A reál tárgyak gyűjteményei kiterjednek a természettudományokra, a
biológia, a kémia, biokémia, agrártudományok, s újabban a biotechnológia,
orvostan, állategészségügy, mérnöki, építészeti, valamint az elvont, matematika,
fizika, csillagászati tárgyakra, melyekben a magyar tudósok élen járnak
nemzetközi viszonylatban is. A humán tárgyak gyűjteményeit viszonylag könnyebb
felmérni, hiszen ezeknél a nemzeti eredet, s főleg a nyelv megkülönböztető
szerepet játszik, s ezért külön csoportban katalogizálják és helyezik el a
könyveket.
A reál tárgyak számbavétele azonban nehezebb, mivel ezek a gyűjtemények
főleg tárgyi és tudományos értékük, valamint módszertani újításaik folytán
kerülnek közhasználatba. Húszegynéhány éves gyakorlatom alapján arról
számolhatok be, hogy a kanadai tudományos kutatók nagy igényt tartanak a
magyarországi kutatók eredményeire. Én magam több megbizatást kaptam magyar
orvosi, állategészségügyi és talajtani folyóiratokban megjelent tanulmányok, s
főleg új kutatási módszerek angolra fordítására. A Canada Institue for Science
and Technology (CISTI), a Kanadai Országos Mezőgazdasági Könyvtár, a
Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium, s az egyetemi könyvtárak polcain ott
sorakoznak a magyar nyelvű könyvek és folyóiratok. A hazai Szabolcs István és
Várallyay György talajkutatók, valamint a mezőgazdász Rajki Sándor
világklasszisnak számítanak a maguk területén. A Kanadai Nemzeti Könyvtár
országos katalógusában ott szerepel Bíró Endre, Bárány Mihály, Hollán Zsuzsa,
Keleti Tamás, Elődi Pál, Hári Pál, hogy a külföldön élő kutatókról ne is
szóljunk.
A kanadai magyarsággal kapcsolatos más nyelvű könyvek talán nem
tartoznak szorosan a hungarika-gyűjteményekhez, de a hungarológus számára
nélkülözhetetlen forásanyagot nyújtanak az angol és francia nyelvű tudományos
kiadványok a kanadai nemzeti kisebbségek gazdasági, politikai, társadalmi
jelentőségéről, demográfiájáról, néprajzi alakulásáról. A.B. Anderson és J.S.
Frideres Ethnicity in Canada: Theoretical Perspectives, J.W. Berry
Multiculturalism and Ethnic Attitudes in Canada, A.H. Richmond Post-war
Immigrants in Canada, és egy sereg ezekhez hasonló könyv, ha nem is
kizárólagosan velünk foglalkozik, módszereiben, s a kortörténet oknyomozó
feldolgozásában fontos forrásanyagnak számítanak. Hogy Howard Palmer a kanadai
pluralizmusról és faji problémákról szóló könyveit (Patterns of Prejudice,
Immigration and the Rise of Multiculturalism, de mindenek felett a Land of
Second Choice) ne is említsük.
Hungarika-gyűjteményeink fontos részét képezik a kanadai magyar kutatók,
egyetemi tanárok, történészek, szociológusok, néprajzosok, könyvtárosok és írók
művei. Az angol nyelvűek közül a szociológus John Kósa úttörő munkát végzett a
kanadai magyarok bevándorlása, megtelepedési sajátosságai, népi-nemzeti szokásai
tanulmányozásában. Land of Choice: The Hungarians in Canada című könyve,
Marriage and Family among Hungarians in Canada és számos tanulmánya klasszikus
számba megy ma is. Első telepeseink gazdasági, társadalmi, néprajzi jellegét
Kovács Márton dolgozta fel számos tanulmányában és Esterhazy and Early Hungarian
Immigration című kötetében. Dreisziger Nándor a kanadai magyarság története
szinte minden korszakával foglalkozik tanulmányaiban, melyek a szerkesztésében
megjelent Struggle and Hope: The Hungarian-Canadian Experience című kötetben, s
jeles folyóiratokban láttak napvilágot. ősbevándorlóink néprajzát,
folklorisztikáját, viseletét, építészeti sajátosságait Hollós Mária, Dégh Linda,
McRobbie-Utasi Zita és mások dolgozták fel a Robert Blumstock szerkesztette
Békevár: Working Papers on a Canadian Prairy Community c. kiadványban. A kanadai
magyar irodalom Bisztray György, Miska János és Papp-Carrington Ildikó elemző
tanulmányai és monográfiái révén vált ismertté.
A magyar nyelvű könyvek között Baráth Tibor őstörténeti kutatásai A
magyar népek őstörténete című háromkötetes munkájában jelentek meg. Haraszti
Endre kultúrtörténeti írásai az egyetemes magyar szellemi világ szinte minden
korszakát átfogják, s ne felejtsük megemlíteni az erdélyi nemzetiségi
kérdésekkel foglalkozó, angol nyelvű monográfiáit sem. A kanadai magyar
nevelésügyekkel Bisztray György, Wojatsek Károly, Komjáthy Aladár, Korponay
Miklós és mások foglalkoztak. A magyar egyházak évkönyvei, jubileumi kiadványai
oldalakat vesznek igénybe Canadian Studies on Hungarians című bibliográfiámban.
Az angol nyelvű magyar kutatók általában a fiatalabb, Kanadában nevelkedett
gárda soraiból kerülnek ki, s néhány kivétellel, a magyar történelem
megállapodottabb korszakai iránt érdeklődnek: a Rákóczi és Kossuth
szabadságharcok, az Osztrák-Magyar Monarchia, a reformkor, az 1918-1919-es
forradalmak. Kivételt képeznek Kövrig Bennett hazánk újabb kori történetéről
szóló könyvei (Communism in Hungary from Kun to Kádár; The Hungarian People’s
Republic stb.) és Dreisziger Nándornak az erdélyi nemzetiségek problémáját
vitató monográfiája, Magyarországnak a hitleri háborúban való részvételét
taglaló Hungary’s Way to World War II című könyve és számos tanulmánya. A magyar
nyelvűek viszont előtérbe helyezik a magyar nép számára fájó eseményeket,
Trianon emlékét, az utódállamokban élő magyarság sorsát, Magyarország és
szomszédos államai gyakran viharos viszonyát, s a magyar nép eredete körüli
vitákat, a volt abortuszrendeletet és a politikai túlkapásokat.
A kanadai magyar kutatók és írók munkássága nagy hatással van a
hungarológia kibontakozására ebben az országban. Az elmúlt évtized alatt több
mint húsz egyetemi disszertáció foglalkozott a magyar bevándorlók
integrálódásával, szociográfiájával, a magyar nyelvtudománnyal, a szocialista
mezőgazdasággal. Az előbb említett Canadian Studies on Hungarians évszámmutatója
azt jelzi, hogy a felsorolt címek közül 1885-1950 között csak 39 jelent meg,
1951 és 1985 küzött 140, 1961-1970 között 465, míg 1981 és 1985 között 392,
magyarságra vonatkozó kiadvány látott napvilágot. Ezek az adatok nem foglalják
magukban az újságokban és egyesületi lapokban megjelent, tanulmánynak is beillő
irásokat. További felméréseink szempontjából fontos vállalkozás lenne a külföldi
magyar újságok tárgy- és névmutató indexeinek elkészítése, hogy a bennük foglalt
értékes forrásmunkákat szakszerű feldolgozás alapján elérhetővé tegyük a
történészek számára.
Bibliográfiai útmutató
Egy könyvállomány értékét bibliográfiai hozzáférhetősége határozza meg.
Megfelelő adattári mutatók, országos- és szakbibliográfiák, tárgyi és enumeratív
összeállítások hiányában még a legjobb könyvgyűjtemény is elveszíti
hasznosságát. A magyarságismereti kiadványok, a többi nemzetiségi csoportokkal
foglalkozó publikációkhoz hasonlóan, az elmúlt évtized alatt jelentős helyet
kaptak tudományos forrásmunkákban. Judy Young feljegyezte egyik tanulmányában
(7) hogy a kanadai nemzetiségi munkákra való hivatkozások több, mint ötven
összefoglaló bibliográfiában találhatók meg. Az alábbiakban e forrásmunkák
csoportosítását adjuk a kutatók munkája megkönnyítésére. Ide tartoznak a nemzeti
bibliográfiák és könyvtári katalógusok, könyvészeti felsorolások, monográfiai
kompilációk, folyóiratok időszakos bibliográfiái, állami hivatalos kiadványok és
egyéb dokumentumok bibliográfiai adatai.
Bibliográfiák, katalógusok
A magyarságkutató fontos forrása a Kanadai Nemzeti Könyvtár gondozásában
megjelenő Canadiana cimű katalógus, valamint az évi kiadású Canadian
Theses-Theses canadiennes gyűjtemény. Az előbbi a nemzeti könyvtár új
könyvbeszerzéseit adja, tárgyi csoportosításban, az utóbbi az egyetemi
disszertációk adatait közli az illető egyetem fejléce alatt. A Books in Canada
című országos bibliográfia magyar vonatkozású könyveket is felsorol évi
kiadványaiban. A havonként megjelenő Canadian Periodical Index a folyóiratokban
megjelent írások bibliográfiai adatait nyújtja tárgyi csoportosításban, a magyar
vonatkozásúak Hungarians, Hungary, Hungarian Literature, és más címek alatt. Az
egyes könyvtárak nyomtatásban kiadott katalógusai, a torontói városi könyvtár
magyar állományának katalógusa hasznos útmutatóul szolgálnak.
Jelentős ismeretanyagot szolgáltatnak a kanadai folyóiratok időközönként
megjelenő összeállításai. A Calgaryban kiadott Canadian Ethnic Studies számos
magyar listát tartalmaz Duska László, Paulson Ildikó, Miska János tollából. Az
University of Toronto Quarterly 1939 óta évenként közöl bibliográfiai adatokat
kanadai magyar könyvekről és folyóiratokról, egyházi, irodalmi és más
vonatkozású kiadványokról. A kanadai bevándorlásügyi minisztérium gondozásában
megjelent évi jegyzékek is figyelmet érdemelnek.
Az általános bibliográfiai felmérések – Judy Young korábban említett
irása, - A. Gregorovich Canadian Ethnic Groups Bibliography, és Duncan McLaren
Ontario Ethno-cultural Newspapers 1834-1972, cimű munkája hasznos tájékoztatást
nyújtanak magyarságismereti szakon is. Az egyetlen szakosított bibliográfia a
kanadai nemzetiségi irodalomról Miska János összeállításában megjelent Ethnic
and Native Canadian Literature 1850-1979, s a Canadian Studies on Hungarians
című összeállításai. Az utóbbi tárgyi rendszerezésben adja a hazánkkal és a
kanadai magyarsággal kapcsolatos tudományos, irodalmi, levéltári és ismereti
forrásmunkák 1.300 annotált tételt kitevő adatait. (Ez utóbbi kötetet három
kiegészítő követte, Ottawában 1992-ben, Budapesten 1995-ben és
Torontóban/Budapesten 1998-ban. Az utóbbit az Országos Széchényi Könyvtár a
világhálóra helyezve tette közhasználatúvá.) Az egyéni könyvek könyvtári
fellelhetősége a National Library union-katalógusán keresztül történik. Az
egyedüli Toronto Metropolitan Library 200 oldalas, nyomtatott katalógusában
közli magyar könyvállománya adatait. A Torontói Egyetemi Könyvtár Béky-Halász
Iván és Telek József bibliográfiai sorozataiban adja közre hungarika gyűjteménye
válogatott listáit. Az egyetemi könyvtárak magyar gyűjteményei újabban
megtalálhatók a Torontói Egyetem szolgáltatta UTLAS nevű gépi adatbankban.
Levéltárak, magángyűjtemények
A kutatók számára elérhető kanadai magyar dokumentumok és levéltári
anyagok egy része megtalálható a National Archives of Canada főosztályán,
valamint annak nemzetiségi és képtári gyűjteményeiben. A nemzetiségi archívumban
őrzik a Kanadai Magyar Újság fél évszázados levéltárát, s számos magyar egyház
és szövetség dokumentumait. Itt találhatók meg a Széchenyi Társaság, a Pátria
Kiadó Vállalat, a Kanadai Magyar Írók és Mérnökök évtizedekre visszamenő,
hivatalos gyűjteményei, és több itt élő magyar származású író levelezése és
kéziratai.
A tartományi levéltárak közül felmérhetetlen gazdaságú a Torontóban lévő
Multicultural History Society of Ontario levéltára, melynek magyar vonatkozású
gyűjteménye magába foglalja az Ontárióban lévő magyar egyházak, társadalmi és
kultúrcsoportok, irodalmi- és önképzőkörök, szövetkezetek és magyar házak
dokumentumait a századfordulótól napjainking. A Canadian Studies on Hungarians s
főleg 1998-as kiegészítője oldalakon keresztül közli az országos és tartományi
levéltárak ránk vonatkozó adatait, fellelhetőségük és katalógusszámaik pontos
megnevezésével. A saskatchewani és manitóbai levéltárak fontos képgyűjteményeket
tartalmaznak ősbevándorló magyarokról. A magyar egyházak és magyar
kultúrközpontok, s néhány magán archívum felmérhetetlen értékű dokumentumanyagot
őriznek.
Tankönyvek, hivatalos kiadványok, monográfiák
A tematikai felmérésben már hivatkoztunk számos kanadai és magyar
tudományos munkára. A magyarságkutató hasznosnak találja majd a parlament és más
adminisztrációs szerveknek a hivatalos kiadványait, a Royal Society of Canada
négykötetes munkáját, s különösen annak negyedik kötetét, mely kizárólag a
nemzetiségek kulturális eredményeivel foglalkozik. Az államtitkárság, illetve a
Secretary of State támogatásával megjelent gyűjteményes köteteket Kanada
etnikumairól (Notes on Canadian Family Tree, 1966, The Canadian Family Tree,
1977, s az 1979-ben megjelent Canadian Family Tree: Canada’s Peoples.) A
Bevándorlásügyi Minisztérium iratai mellett az évenként megjelenő bibliográfiák
is hasznos adatokat közölnek a magyarok bevándorlási hullámairól és
megtelepedéséről.
A kanadai folyóirat-irodalom azt mutatja, hogy Kanadát nagyban érdekli a
hazánkkal kiépítendő külkereskedelmi kapcsolat. Számos folyóirat, köztük a
Foreign Trade, a Financial Post, a Canadian Forum, az External Affairs, a
Canadian Commerce rendszeresen beszámol Magyarország ipari és
nyersanyagbázisairól, piaci lehetőségeiről, közgazdasági és politikai
helyzetéről. Az üzleti érdekeken túl azonban számos tanulmány és irodalmi riport
jelent meg magyarokról, menekültekről és hazaiakról egyaránt, köztük M. Barkway,
P.A. Holton, R.R.M. Loggie, Peter C. Newman, L. Wilson és mások tollából a
MacLean’s, Saturday Night című folyóiratokban, valamint a nagyobb megjelenésű
napilapokban (Globe and Mail, Winnipeg Free Press, Ottawa Citizen stb.).
A kanadai magyar szépirodalom egyre rangosabb teret kap angol nyelvű
forrásmunkákban. Az országos írószövetség Canada Writes! című kötete, Margaret
Atwood Survival című irodalmi felmérése, s az irodalmi folyóiratok (Canadian
Literature, Books in Canada, Canadian Book Reviews) több kanadai magyar író
munkásságát méltatja. Magyar írók gyakran szerepelnek színvonalas antológiákban
(Made in Canada, Volvox, Canadian Fiction Magazine, The Sound of Time). Az
itteni magyar szépprózáról Papp-Carrington Ildikó írt átfogó tanulmányt ,,From
,Hunky’ to Don Juan: The Changing Hungarian Identity in Canadian Fiction,” mely
a Canadian Literature c. folyóiratban jelent meg. Bisztray György a kanadai
magyar költészet és széppróza tárgyi és stilisztikai elemzését nyújtja
,,Canadian-Hungarian Literature: Values Lost and Found” című munkájában, mely az
Ukrán Kutató Intézet kiadásában jelent meg. Kovács Márton a korai magyar
költészetről számol be ,,Early Hungarian-Canadian Culture” című tanulmányában,
Miska János pedig ,,Modern Hungarian Poetry in Canada” címmel írt tanulmányt. Az
utóbbi két írás a Canadian-American Review of Hungarian Studies című
folyóiratban jelent meg.
Magyar nyelvű tanulmányok a kanadai magyar irodalomról a külföldi Új
Látóhatár, a Katolikus Szemle, az Arkánum, a Krónika, az Irodalmi Újság s a
hazai Kortárs, Magyar Hírek, Nyelvünk és Kultúránk, Élet és Irodalom, valamint a
Bélády Miklós szerkesztette A Magyar Irodalom Története 1945-1975, IV.: A
határon túli magyar irodalom című munkákban jelentek meg. Az írók életrajzi
adatait a Kanadai Magyar Írók antológia-sorozata (8), s Bisztray György
Hungarian-Canadian Literature c. monográfiája adja. Önálló monográfia jelent meg
Kemenes-Géfin László tollából Tűz Tamásról Halálos szójáték címmel.
Számítógépes kutatások
A fenti leírásban a magyarságkutatás hagyományos formájáról volt szó. Az
információk beszerzésének számítástechnikai módszere azonban sokban megkönnyíti
a kutató munkáját. Ezen a téren a természettudományos könyvtárak Kanadában is
fejlettebb szolgáltatásokat nyújtanak a humán jellegű könyvtáraknál. Ez részben
azzal magyarázható, hogy az előbbiek nemzetközi érdekeltségük folytán
felhasználhatják a külföldi hatalmas adattárakat, az amerikai Országos
Mezőgazdasági Könyvtár AGRICOLA, az angol Commonwealth Agricultural Bureaux
TAPES, s a nemzetközi AGRIS adattárak jóvoltából. Azt el kell ismerni, hogy a
Kanadai Nemzeti Könyvtár vezető szerepet játszik az információszolgálat
gépesítésében. A német fejlesztésű DOBIS gépesített rendszert például az
Országos Könyvtár terjesztette ki kanadai használatra. Az adatkutatás online
rendszere használatban van a humán tárgyakban is. E sorok írója ennek
segítségével készítette el a kanadai egyetemi disszertációk magyar vonatkozású,
annotációkkal ellátott bibliográfiáját. Az un. CAN/OLE (Canadian Online Enquiry)
rendelkezésére áll a magyarságkutatónak, minimális költség fejében. Ez a
szolgálat egy-egy tárgy retrospektív keresésére alkalmas, 1972-ig visszamenőleg.
A nemzetközi irodalom magyar tárgyú feltárásában a DOBIS, az egyetemi könyvtárak
gyűjteményei pedig az UTLAS segítségével érhetők el. E rendszerek hátránya abban
van, hogy kezdetleges állapotuk révén nem tudnak nyujtani kimerítő, megbízható
szolgálatot.
A kanadai hungarika-gyűjtemények egy része már beszerezhető a fent
említett gépesített rendszerek útján. Hasznos volna az Országos Széchényi
Könyvtár és a National Library of Canada közreműködésével számítógépre
átállítani a korábban említett bibliográfiákat s az újabb kiadványok könyvészeti
adatait.
A fenti tanulmány húsz évvel ezelőtt hangzott el Budapesten, az OSZK
rendezésében megtartott Magyar Könyvtárosok II. Tudományos Találkozóján, s
1989-ben nyomtatásban is megjelent terjedelmesebb változatában. Két évtized
alapvető változásokat eredményezett. Az informatika erőteljes haladása sok
változást eredményezett a könyvészetben, a könyvtárosi és információs
szolgálatban. Számos, a beszámolóban említett nyomtatásos forrásmunka vagy
megszünt, vagy átállt gépesített online szolgálatra. A ,,Számítógépes kutatások”
című fejezet szinte teljesen idejét múlt, a hajdan forradalminak számitó
CAN/OLE, DIALOG, UTLAS, AGRINET ma már anakronizmusnak számít. A körülményes
eljárások, mint az interest profile készítése, átadták helyüket barátságosabb
módszereknek. A kutatók és haladottabb növendékek saját számítógépükön végzik a
kutatást, az adatfeltárástól a kiadványok, ugyancsak online úton való
beszerzéséig. A világháló széleskörű elterjedése megkönnyíti az
információ-szolgálatot. Természetes, az információ, az adatok felszínes és
rendszertelen beszerzése nem helyettesíti az alapos kutató munkát. Az utóbbi
számára továbbra is nélkülözhetetlenek a nagy gonddal és hozzáértéssel
összeállított szakbibliográfiák, katalógusok, évi kiadványok, melyek alapját
nyújtották a világháló-ismeretnek. A fent tárgyalt dokumentumok továbbra is
megőrzést nyernek a könyvtárakban, s felhasználásuk soha annyi figyelmet nem
érdemelt, mint manapság.
Gyökeres változás történt a befogadó ország társadalmi életében és
felfogásában is. Kanada továbbra is megmaradt az igéret földjének a bevándorlók
részére. A humánus szellemi pluralitás ma is éppen úgy érvényben van, mint két
évtizeddel ezelőtt. A rasszizmus elleni érzékenység, a political
correctness soha olyan méreteket nem öltött, mint manapság. Megváltozott
azonban a multikulturalizmus lelkes szorgalmazása, a százötvennél is nagyobb
számú különböző bevándorló csoport hagyományai, anyanyelve megőrzése iránti
buzdítás és anyagi támogatás. Megcsappant az államalapító angol és francia
nyelvű polgárok érdeklődése a bevándorlók kultúrája iránt, s a gazdasági
nehézségek növekvése eredményeként a föderális és tartományi kormányok anyagi
támogatása is hanyatló stádiumába lépett. A szellemi érdeklődés hiánya és a
csökkenő anyagi támogatás negatív hatással van kulturális és tudományos
életünkre. A sokat hangoztatott kulturális reneszánsz a múlt század második
felében manapság csupán nosztalgiát, egy szellemi hőskor szimbólumát idézi fel
lelkünkben. Rég történt, szép volt, de igaz volt.
Jegyzetek
1. A magyarul is beszélő Paul Magócsi szerkesztésében megjelent Canada’s
Peoples című enciklopédia szerint a magukat magyar származásúnak vallók száma
meghaladja a 240.000 lelket.
2. Bisztray György Hungarian-Canadian Literature című munkája 1987-ben
jelent meg a Torontoi Egyetemi Kiadó gondozásában.
3. Miska János Canadian Studies on Hungarians c. bibliográfiája 1987-ben
jelent meg az University of Regina Press kiadásában. Ezt követte három
kiegészítő, Ottawában 1992-ben, Budapesten 1995-ben és Torontóban 1995-ben. Az
annotációkkal ellátott összeállítások tárgyi csoportosítást nyújtanak, s
részletes bevezetők mellett a magyarországi és kanadai levéltári anyag adatait
is ismertetik.
4. Miska, John. A Bibliography of Ethnic and Native Canadian Literature,
1850-1979; Primary and Secondary Materials. Microform Biblios, Lethbridge, 1979.
Microfiche kiadásban. Nyomtatott és bővített kiadásban 1990-ben jelent meg a
Torontoi Egyetemi Kiadó gondozásában.
5. E sorok írója számos állami stipendium segítségével adta ki esszé,
antológiai és bibliográfiai összeállításait. Hasonló anyagi támogatásban
részesült Bisztray György, Dreisziger Nándor, Blumstock Robert, és Kovács
László.
6. Dabas Rezső. ,,Magyar könyvállomány Kanadában.” Kanadai Magyar Újság,
1976 (ápr. 30): 2, és 6, (május 7): 3 és 6.
7. Young, Judy. ,,Some Thoughts about the State of Bibliography in the
Area of Canadian Ethnic Studies...” Willowdale, Association for Canadian
Studies, 1981, 38-47 p.
8. A Kanadai Magyar Írók Köre, később Szövetsége, 11 antológiát adott ki
tagjai munkáiból, Miska János, Juhász József, és Kasza Marton Lajos
szerkesztésében. 2002-ben megjelent egy antológia a torontói Guernica Editions
kiadásában, Blessed Harbours: An Anthology of Hungarian Canadian Authors címmel.
Az antológiák az írók életrajzi összefoglalóit, s megjelent könyveik adatait is
közlik. Bisztray György Hungarian Canadian Literature c. monográfiája a szerzők
születési adatait, Kanadába vándorlásuk évét, megjelent műveiket, s az azokat
közlő folyóiratok címét is megadja. Miska János Literature of Hungarian
Canadians című esszé és bibliográfia kötete négy tanulmányban és összefoglaló
bibliográfiában számol be irodalmunk értékeiről. Több mint 90 olyan költő és író
munkásságát ismerteti, akik gyűjteményes kiadványokkal is szerepeltek.
